Lakatos Klaudia (Cloud Solution Specialist) cikke
„Cloud is a way of working well.”
Ezzel a hipotézissel indítottam a február 1-jei HPE Reflektort. Ez a rendezvénysorozatunk alkalmat teremt arra, hogy a szakmával megvizsgáljuk az éppen aktuális IT trendeket, és örömmel tapasztalom, hogy a beszélgetések jelentős része már nem csak a műszaki részletek körül forog. Sokkal inkább megjelennek felvetésként olyan kihívások, mint hogy hogyan tud stratégiai partnere lenni az IT az üzleti területeknek úgy, hogy közösen találjanak megoldásokat az üzleti kihívásokra és lehetőségekre.
A téma iránt való általános érdeklődés nem meglepő, ugyanis, ahogy az IT szerepe egyre szignifikánsabb a vállalat minden szegmensében – a belső rendszerek stabil működésétől egy új termék bevezetéséig –, az már-már elvárás, hogy az IT legyen jelen, sőt, hogy vállaljon szerepet üzleti és stratégiai döntésekben menedzsment szinten. Az a fajta működési modell, amiben az IT egy költség centerként jelenik meg egy vállalat életében és feladatokat teljesít a maga gyakran meg nem értett nyelvén, nem hatékony, sőt, akadályozza a fejlődés lehetőségét.
Mint ahogy a méltán népszerű Az alapító című filmből kiderült, hogy a McDonald’s valójában egy ingatlan business és nem egy hamburger cég, úgy a Netflixről is tudjuk, hogy nem csak egy médiaszolgáltató, hanem a világ egyik leghatékonyabban működő IT cége. A hatékonyságának titka pedig abban rejlik, hogy az IT egy szolgáltató szervezetként jelenik meg a cégkultúrában, akinek döntő szerepe van a vállalat folyamatos innovációjában.
A költség központ szerepköréből való kilépés szándéka minden IT szervezetnél egytől egyig felmerül, mégis rengeteg eddigi „best practice”-en alapuló szokás, folyamat és működési mechanizmus gátolja ennek megvalósulását. Saját tapasztalataim alapján három kifejezetten kritikus tényező van az IT szolgáltatói szerepkör kialakításában: a gyors reagálás, az adatalapú döntéshozás és a vállalati kultúra változása. A következőkben a Netflix sikerének példáján keresztül vizsgáljuk meg ezeket.
1. Gyors reagálás
Ma már ki nem Netflix előfizető? A pandémiát megelőzően a streaming szolgáltató 150 millió felhasználóval rendelkezett, ami két éven belül 60%-ot emelkedett és az előrejelzések alapján 2025-re az aktív felhasználók száma elérheti a 360 millió főt. Magyarán, a vállalat 5 év alatt közel két és félszeresére növelte ügyfélkörét, mindezt úgy, hogy régiótól függően kb. 6500-8500 állandó tartalmat biztosít a felhasználói számára. Az állandó tartalomfrissítés természetesen hozzájárul a felhasználói élmény javításához és a platform vonzerejének növeléséhez, ezért most IT oldalról vizsgáljuk meg, mégis hogyan tud a Netflix napi szinten több száz release-zel egy ekkora felhasználói bázist kiszolgálni úgy, hogy az üzletmenete folytonos maradjon.
A kulcs a skálázhatóságban és a rugalmasságban rejlik. Könnyű helyzetben van a Netflix, hiszen már a cég megalapításakor az IT infrastruktúrájukat úgy tervezték meg, hogy kezelni tudja ezt a hatalmas forgalmat. Az alkalmazásaik és a rendszereik skálázhatóak és rugalmasak, ami lehetővé teszi számukra, hogy dinamikusan alkalmazkodjanak az igényekhez. Ebből adódóan a a cég számára nem okozott akadályt, hogy 2020 márciusában le tudja kezelni azt a nagyjából 200 ezer embert Magyarországon, akik a Netflixen töltötték a home office-uk jelentős részét.
Ahhoz, hogy ez a magasfokú üzleti igényekhez történő adaptáció infrastruktúra oldalról is támogatott legyen, a Netflix stratégiája a szolgáltatás alapú megközelítésre támaszkodik. A szolgáltatás alapú infrastruktúra lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan és hatékonyan skálázzák az erőforrásaikat és akadálymentesen ki tudják szolgálni azokat a csúcsidőszakokat, amikor a felhasználók jelentős része egyszerre terheli meg az erőforrásokat, vagyis: azonos időben néznek filmeket.
2. Adatalapú döntéshozás
A Netflix vonzerejét nagyban növeli, hogy kiválóan ismeri a felhasználói fogyasztási szokásait és viselkedését, így pontosan meg tudja mondani, hogy adott ügyfelének mely személyreszabott tartalmakat kínálja.
Sok mindent irigyelhetünk a Netflixtől, de ha valamit, akkor ezt a képességet biztosan. Megszámlálhatatlan olyan projekten dolgoztam, aminek a célja az adatok megértése, majd ezekből valamilyen bevételt generáló információ kinyerése volt. Sajnos kevés olyan sikeres ügyfél történetet tudnék említeni, aminek az alapja nem infrastruktúra fejlesztéshez köthető. Rendelkezhetünk a legkiválóbb adattudósokkal, akik a megfelelő adatok alapján kevés hibaszázalékkal tudnak olyan modelleket megalkotni, amivel jobban megérthetjük ügyfeleink igényeit. Na, de hol az adat, és hogyan áll a rendelkezésükre? De még inkább fontos, hogy mennyi idő alatt áll rendelkezésünkre?
Persze szerencsés helyzetben van a Netflix, hiszen infrastruktúrája nem egy 30 éves technológiai alapon felépített adattárházokon alapszik, aminek egyik, hanem a legnagyobb hátránya, hogy az adatáttöltés és -feldolgozás akár két-három napot is igénybe vehet. Hogyan várhatjuk el, hogy a valós idejű adatokból tudják pontosítani az adattudósok a modelleket, és azonnal, szeméyre szabott ajánlattal tudják megcélozni az ügyfeleket, ha az egész szervezeti infrastruktúra ezt nem teszi lehetővé?
Ezzel szemben, ahogy a tartalomszolgáltató is teszi, egy skálázható adatplatform „data lake” biztosításával azonnal rendelkezésre tudja bocsátani a felhasználói adatokat az adattudósok számára, akik a rendelkezésre álló adatokból valós üzleti értéket, jelen esetben személyre szabott ajánlatokat tudnak biztosítani a felhasználók számára.
3. Vállalati kultúra változás
Nem véletlen hagytam ezt a témakört utoljára. Technológiáról könnyű beszélni, de ahhoz, hogy egy új technológia valóban működni tudjon, a szervezeti szokásokat és „mindsetet” kell leginkább átalakítani. A példában szereplő Netflix agilis szervezeti kultúrával rendelkezik, aminek a lényege, hogy nem különül el élesen az IT az üzlettől, hanem olyan infrastrukturális megoldásokat és működési mechanizmusokat alakítottak ki, amelyek támogatják a területek közötti közös együttműködést, az üzleti célok megértését és megvalósítását.
Sok inspirációt szerezhetünk ebből a példából. Tény, hogy az az infrastruktúrából és szervezeti kultúrából származó versenyelőny, amire felhúzták a vállalatot, nagyon nehezen lekövethető egy olyan vállalat számára, ahol az IT hagyományosan reaktív, vagy túlzottan bürokratikus folyamatokon nyugszik. Az ilyen típusú vállalatok esetében nagyon nehéz megfordítani azt a szemléletmódot is, hogy az IT már nem az alaksorban projekteket megvalósító és rendszereket üzemeltető szervezet, amire az üzlet irgalmatlan mennyiségű költségvetést allokál. Ugyanis ez a hozzáállás tovább erősíti az IT üzlettől való teljes elszakadását és a költség center szerepkörének fenntartását. Másik oldalról, az üzlet részéről érthető, hogy megfelelő mérési mechanizmusok és pénzügyi kimutatások nélkül nehezen követhető, hogy milyen értéket teremt és biztosít az IT az üzlet fejlődése és javulása érdekében.
Hogyan lehet mégis elérni azt, hogy ezen területek közötti kommunikációs szakadék mérete csökkenjen, és anélkül alakuljon ki stratégiai partnerség az IT és az üzlet között, hogy egy teljesen új szervezetet kelljen létrehozni?
Nem véletlenül kezdtem a „Cloud is a way of working well” hipotézissel. Ugyanis a cloud nem egy entitás és nem is egy szolgáltató. A cloud azon képességek halmaza, ami lehetővé teszi, hogy a példában taglatakhoz hasonlóan, az IT szervezet egy olyan erőforrás szolgáltatóvá váljon a vállalaton belül, ami képes gyorsan és rugalmasan kiszolgálni az üzleti igényeket. Tegye mindezt úgy, hogy előre definiált mérési metrikák alapján, transzparensen tudja megmutatni erőforrás felhasználását és aktuális, vagy jövőbeni IT költségeit egyes üzleti területeknek. Ez a fajta működési mechanizmus lehetővé teszi, hogy egy közös platformra terelje a beszerzést, a kontrollingot, az IT operatív működését és az üzleti területeket. Lehetővé teszi, hogy valós számok és költségek alapján szülessenek döntések, amelyek mérhetőek, kimutathatóak és elszámoltathatóak bármely terület felé.
A HPE GreenLake for Private Cloud platformja biztosítja minden ügyfelünk számára, hogy elinduljanak ebben az újragondolt, együttműködésen és transzparencián alapuló modellben, mindezt úgy, hogy továbbra is adatközponti környezetben tartsa teljes IT infrastruktúráját. Viszont szeretném hangsúlyozni, hogy egy ilyen jellegű váltás nem csak IT, hanem szervezetfejlesztési kérdéskör is. Ezért elengedhetetlen, hogy menedzsment szinten stratégiai fontossággal bírjon a működési modell fejlesztése és minden terület számára érthető és támogatott legyen az ebből adódó szervezeti folyamatok átalakulása. Az folyamatok pontos megértésében és bevezetésében a teljes HPE Hybrid Solutions üzletág nevében állunk minden ügyfelünk rendelkezésére.
